Adatok biztonságos mentése

Miért nem engedheted meg magadnak az adatvesztést?

Az adatvesztés katasztrofális következményekkel járhat – ezt bizonyítják a közelmúlt kibertámadásai is. Amikor egy cég vagy intézmény elveszíti a kritikus adatait, nemcsak a pénzügyi veszteségekkel kell szembenéznie, hanem a megbízhatóság és ügyfélbizalom helyreállítása is évekig tarthat.

Gondolj bele: mi történne, ha holnap elveszítenéd az összes ügyféllistát, pénzügyi adatot vagy projektdokumentumot?

Az első lépés: Tudni kell, mit mentesz

Mielőtt bármilyen mentési stratégiát kidolgoznál, át kell tekintered, milyen adataid vannak. 

Így építsd fel az adatauditot:

Minden adat feltérképezése: Nézd végig, hol találhatók az adatok, mi a céljuk, ki férhet hozzájuk, és mi történne, ha elvesznének.

Kulcsadatok azonosítása: Tedd fel a kérdést: “Mi jelenti vállalkozásom aranyát?” Ez lehet ügyfélinfó, pénzügyi nyilvántartás, szerződések vagy egyedi adatbázisok.

Kockázatok felmérése: Különböző üzletágakra különböző jogszabályi követelmények vonatkoznak (GDPR, kiberbiztonság törvény, DORA rendelet), amelyeket figyelembe kell venni.

A hatékony mentési stratégia három pillére

1. Élő mentés (Valós idő)

Ez a hardver meghibásodás elleni védelem. Példa: felhőszolgáltatókban (Dropbox, OneDrive, Google Drive) való munkavégzés, vagy RAID rendszer használata. Ha lerobban a számítógéped, új gépen folytathatod a munkát.

Figyelem: Ez nem véd meg saját hibáid vagy adatsérülés ellen!

2. Teljes mentés

Minden adatot magában foglaló teljes biztonsági másolat. Időigényes, ezért ritkábban végzendő (havonta vagy negyedévente). Az adattároló mérete legalább kétszerese legyen a mentendő adatok mennyiségének.

3. Inkrementális mentés

Csak a változások mentése az utolsó mentés óta. A gyakoriság attól függ: “Hány órás/napos adatvesztést engedhetsz meg magadnak?” Ha egy órát sem, akkor óránként kell menteni.

A 3-2-1 szabály: Bevált mentési stratégia

Ez a világ egyik legismertebb és legmegbízhatóbb mentési megközelítése:

• 3 példány: Legalább három kópia (eredeti + két mentés)
• 2 különböző médium: Különböző típusú tárolók (helyi disk + felhő)
• 1 külső helyszín: Az egyik mentés fizikailag más helyen (felhőben vagy távoli helyszínen)

Még biztonságosabb: A 3-2-1-1-0 stratégia

• 3 kópia
• 2 különböző médium
• 1 külső helyszín
• 1 offline mentés (USB, külső disk – internet nélkül)
• 0 hiba: rendszeres tesztelés, hogy működnek-e a mentések

Alapvető mentési szabályok

Automatizálás és tesztelés: Állíts be automatikus mentést és rendszeresen teszteld az visszaállítást. Ne akkor derüljön ki, hogy nem működik, amikor szükséged van rá!

Adatok újraértékelése: A cég fejlődésével változik az adatok fontossága is. Rendszeresen felülvizsgáld a kategorizálást.

Titkosítás kötelező: Minden mentés legyen titkosítva – lopásvédelem, belső biztonság és jogszabályi megfelelés miatt.

Mennyibe kerül a mentés?

Ne költségként, hanem befektetésként tekints a mentésre! Az IT költségvetés 5-10%-át érdemes adatvédelemre fordítani.

Miért megéri? A megelőzés költsége töredéke annak, amit egy adatvesztés okozhat:

• Üzletmenet leállása
• Bírságok
• Ügyfélbizalom elvesztése
• Hírnév romlása

Törvényi kötelezettségek

2025-től a kiberbiztonságról szóló törvény módosítása miatt sok cégnek új kötelezettségei vannak. A minimális “kiberegészségügyi” intézkedések között szerepel az adatok mentése is.

Összefoglaló: Ne légy Te a következő áldozat

Az adatmentés nem opcionális kiegészítő, hanem üzleti túlélési eszköz. A megfelelő stratégiával és eszközökkel elkerülheted azt, hogy vállalkozásod az adatvesztés következő áldozata legyen.